1. |
Tetősziget
02:55
|
|||
Különös álom, magamat látom:
Fura a fattya, éppen elhagyja
a járhatatlan utat a járatlanért
Élte árán (hisz olcsó) felfut,
szerencsét próbál, akinek nem jut
Amíg tapossa, addig és annyit ér
És hiteti magát: ha megérem
harmincadikán jön meg a bérem
(februárban), ha szépen kérem,
hiszen már úgyse félem
az állványtornyok iszonyát,
mert én építem őket a mának,
és akik fejvesztve építik,
amúgy sem kapaszkodnának
Semmim se volt, oszt azt is eladtam,
a jeges tetők beszakadtak alattam
Nem aggódok: mikor lent jártam
nem éreztem talajt
Csúszott, úgyhogy a szélén szaladtam,
a jeges tetők beszakadtam alattam
Egyedül se maradtam
Ébresztő! Kelned kell!
Célokkal, tervekkel!
Nagy lófaszt, engedd el...
"A" sincs ugyan, de kell egy "B" terv,
hogy mindig legyen pár köbméter,
hogy ne kelljen már éhenfagyniuk
anyádéknak, ha nem marad fiuk
Ha ők győznek (mert nyerésre ők állnak),
az állványok rozsdává málnak,
de akik fejvesztve építik,
amúgy sem kapszkodnának
Csak, mikor már jártam rajta,
csak, mikor már raktam hozzá
vettem észre,
hogy megmászható minden létra
felrakható minden tégla
máshogy fizet,
a tetőkre több út vezet
kilátástalan kilátások:
elvenni ezt nem tudjátok soha
|
||||
2. |
Az aranysóvár leckéje
03:50
|
|||
Irigység-színű papírokból vetett ágy sem szegi a kedvem,
ha fel is fázok a hideg padlón, majd többet hugyozok széllel szemben
Tudhattam volna: annak az ege ritkábban napos,
aki lefelé ad és felfelé tapos, felfelé tapos
Hű kopóid jönnek, akik vezényszóra
téziseid ugatják az ócska ólra,
hogy tartozok neked
világra jöttem óta
és ha üt az óra
elviszed te tűzzel és vassal és...
Egyébként meg?
Mit számít, mit viszel?
Beéred ennyivel,
mást nagyon nem tehetsz
Ami van (mindened),
annak köszönheted,
amiből a kevesebb nemesebb
Az, ami rád ragyog?
Az aranyad én vagyok,
nélkülem
a felszínes felszínen, ha semmid sem marad,
rájössz majd, ha keresni indulsz mélyen a föld alatt,
hogy hibáztál a tűzzel, hibáztál a vassal,
meg hogy összekeverted a kutyát a láncra vert farkassal
Íme a recept: önök kérték
Itt lent az érték a mérték
Elég-e ennyi? Bőven, köszönöm,
mert volt, hogy az volt minden örömöm,
hogy pörgött alattam egy deszkalap...
De hogy is értenéd, te faszkalap?
Meg hány forint a zsiger, a lélek,
ha önmagában is siker, hogy élek?
Mondd: hány forint a zsiger, a lélek,
ha önmagában is siker, hogy élek?
Te elrugaszkodott jogi atléta,
felfuvalkodott profit-próféta:
Ne legyél mohó! A garázs a kohó
A figyelmed a csillogással elvonó
éktelen jelen jelentéktelen. Az arany attól nemesfém,
hogy a túlnyomás pörölye kovácsolta meg a mélység üllőjén
Mit számít, mit viszel?
Beéred ennyivel,
mást nagyon nem tehetsz
Ami van (mindened),
annak köszönheted,
amiből a kevesebb nemesebb
Az, ami rád ragyog?
Az aranyad én vagyok,
nélkülem senki vagy
Annak a nyelve ritkábban szaros,
aki lefelé "nyal" és felfelé tapos,
És ha üresen is, de van hozzá gyomor,
akkor ez a legszórakoztatóbb nyomor
itt, ez.
Ha üresen is, de van hozzá gyomor,
akkor ez a legszórakoztatóbb nyomor
Üresen is, de van hozzá gyomor
|
||||
3. |
||||
Ne haragudj, hogy nem értem rád,
holnap is itt leszek majd ilyentájt,
lyukakat tépnék át az éteren,
rég bezárt minden olcsó étterem
Ajtók-küszöbök, felállok-elesek,
nincs jel, erősebbet keresek
Libabőrt lehel a kétségek pokla:
van-e már valakid a hideg napokra?
Friss vizet hozok, átitat
naponta néhány pixeltávirat
nem küzdök a kútmérgezővel
majd
ások inkább másikat
Kikutattam pár hajszálad a bőröndből,
de kontinenseken is átfújja a szél
mások szagát a bőrödről
Ne haragudj, hogy nem értem rád,
holnap is itt leszek majd ilyentájt,
de a tolvaj idő ücsörög a gép orrán,
és ellopja minden órám
Nem adtam fel,
csak a csomagom
keresem
nincs meg
(kincsek)
nincs meg a fele sem
Idegen ujjak szedik darabokra,
van már valakid a hideg napokra
Míg itt éjjelek, ott nappalok vannak,
Csak holnap jelölöd olvasatlannak
azt, amit még tegnap küldtem
(valami random váróban ültem)
a szerszámaimmal körülöttem,
mintha meg tudnék javítani bármit
Leteszem most egy kicsit, egész úton hordtam
Azt hittem, hogy úton vagyok, de útban voltam
|
||||
4. |
||||
Barátságos idegenek - idegen barátok
cérna nyakadban láncok lógnak, súlyos aranykarátok
Még nincs elég, mert még bírod őket - ha elég lesz?
megrogysz alattuk
valamit valamiért, (...töltelékszavak), de legalább haladtál,
de legalább haladtunk
Föl-földobott kő...
otthon vár pedig ő,
biztos vár még, biztos vár,
de mindkét kezed piszkos már,
és arcot is rég mostál
Reggelente még nézel tükörbe,
és van még gerinced is (de már görbe)
körbe-körbe, szorítsd ökölbe,
hulljon a férgese, mi hullik ölbe?
Nesze, itt egy keves leves
neked, te régóta felesleges,
hogy húzd még kicsit a nótát-szekeret,
és ha elfogy a föld és húztad eleget,
ússz, és kapd el azt a hajót, sej azt a hajót,
és keresd meg a szemfedődrevalót
és ha öregebb lettél
és eleget szedtél
lesz-e még hova hazavinned?
Megbocsátják-e a rongyos inged?
Lesz-e még hova hazavinned?
Kérdezd meg! "Excuse me, pardon"
beteg gólyák a tengerparton
Egyet se búsulj, sírva vigadó!
Egy kis szoba kiadó
emelet mélyen, négyzetmétere jó áron
(hosszú távon), virágoskerttel a tetején
és csak november elején, akkor jön nép.
Csendes környék.
Nesze, itt egy keves leves,
neked, te rég felesleges,
hogy húzzad kicsit a szekeret
Kérdezd meg: "excuse me, pardon"
beteg gólyák, tengerpartok
Három lapát a vén szélmalmon,
sose volt talaj, hogy állsz meg talpon?
csak akkor hagynak békén, hogyha jó tejet adsz
(és húst a végén). gyümölcse is lesz, tudod, mikor?
Nesze, abraknak fekete szaloncukor
|
||||
5. |
Csillagösvényedre
05:33
|
|||
Többnek kell maradnia, nem vitatható,
mint pár esetlenül, ideiglenesen kőbe vésett szó
arról, hogy te sem voltál rossz, és volt, hogy én se voltam jó,
de hogy is érthetné ezt egy seregnyi közönnyel alkuvó?
Mert közönnyel alkudnak azóta is, közönnyel!
Ha nem akarsz magadnak bajt, minden irányból köszönj el
a józan észérvektől: nem védenek meg
és míg az évek kint telnek,
bent egyre gyülnek az intelmek:
a penészszagú, kinőtt ruhákat,
vízbefojtott kölyökkutyákat
addig sirasd, míg senki sem lát,
hogy irgalmas vagy, és nem vernek át,
te élenjáró (pengeélen)...
majd kapsz egy díjat,
hogy ezt is kibírtad
és merre tovább? Az évek, ha rangok,
szebben szólnak végül a harangok
majd?
Hagyd...
Fogalmuk sincs arról, amit te is úgy tanultál:
hogy hogy légy keményebb apád pofonjainál
Tátongó, lidrécnyomott esték,
te nem adtál neki, de mások etették
helyetted, benned nőtt nagyra.
Szomjas, és a lelked veri csapra
és nagyobbra nő, és suttogja,
(és tudod te is, mert elmondta)
hogy: kár erőlködnöd, hülyegyerek,
a világ csak nélküled lesz kerek.
A magadfajta egy dolgot tehet,
ha égni kell (hát, akinek lehet),
továbbadja a fényt és a meleget
Az utat vágja, vagy a jöttét várja,
de amíg járja a sarát állva,
szegény embernek teher alatt nő az álma
És mikor a vállaim recsegnek a felismerés alatt,
és maradék szobámban ezer út után már csak a tükör maradt,
te nyitott szemekkel állsz ott ébren
valahol, valahol a messzikékben,
de ha elfogadom a látványt, egy hidat is rejt a kép
de ha elfogadom a látványt, egy hidat is rejt a kép,
és az nem közelíthető meg, csakis ezerféleképp
Az az egy híd vezet és egy irányba
Keskeny és omlik, de mindhiába,
mert fél lábbal a mélység peremén
robogunk, te meg én, Illés szekerén
robogunk, te meg én, Illés szekerén
robogunk, te meg én, Illés szekerén,
fél lábbal a mélység peremén
Az Illés-nép nem nyugszik, csak az örök tettek mezején
|
Streaming and Download help
If you like Téveszme, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp