Megosztom Veled, mielőtt feleslegesnek tartanám
by Téveszme
-
Digital Album
Immediate download of 8-track album in your choice of high-quality MP3, FLAC, or just about any other format you could possibly desire.Buy Now 470 HUF
1. |
Reményszenzorok
03:20
|
|||
|
| ||||
2. |
Vesszőfutas
02:26
|
|||
|
| ||||
3. |
||||
|
| ||||
4. |
||||
|
| ||||
5. |
Zsákutca
02:52
|
|||
|
| ||||
6. |
Névtelenek Közt
02:46
|
|||
|
| ||||
7. |
Kövek II
03:16
|
|||
|
| ||||
8. |
A Szoba
03:56
|
|||
|
| ||||
credits
released 09 November 2011
tags
license
all rights reserved
feeds
feeds for 
- Track Name: Reményszenzorok
- (fn., ritk.): 1. A reményszenzorok nem mozdulnak - nem mutatnak életjelet, hibát követsz el, hogyha elveszed, ami elveszett |Van, kinek összes reménye kocsmai gépek keserű nyereménye, de közel jár az idő, mikor elveszem, ami kell neked. 2. (refr.) A szavakat kihúzod belőlem, s bár a tüskéidet nem, a legszebb álmot az előzőek romjaiból emeltem 3. Megüzenem, ahogy felénk illik: nem vagy Isten, te csak játszod. Az utakat homályosan látod: kifürkészhetetlenek! 4. Mindketten tudjuk, mi lesz a vége, tudod, ha hagynám, megtörténne... [tudom, ha hagynám, megtörténne...] itt leszek, amíg itt leszek [Hisz a mérésied pontosak voltak:] a reménycenzorok megmozdultak, nem mutattak életjelet - én élek a remény helyett 5. (ism.) Megüzenem, ahogy felénk illik: nem vagy Isten, te csak játszod, az utakat homályosan látod ~ 6. Ahol az éjjel a nappalra horpad a fagyosan kéklő csillagok alatt, a színes felhők nyugatra szöknek - a tiszta égbolt keleten marad [A tiszta égbolt keleten marad, a tiszta égbolt keleten marad] (refr.) A szavakat kihúzod belőlem, s bár a tüskéidet nem, a legszebb álmot az előzőek romjaiból emeltem.
- Track Name: Vesszőfutas
- (fn., rég.): 1. Itt hagyom félbe rátok, felebarátok, félbarátok! 2. felváltva érzem magam büszkének és szánalmasnak | büszkének, mert erős vagyok, és szánalmasnak, mert büszke vagyok erre. 3. Egyre csak nyelem a szétfolyó időt, tegnapután vagy holnapelőtt? csak bámulom, ahogy lepereg, mert lepereg, [lepereg] a kurva anyját! (durv.) 4. (refr.) Késleltettem, nem múlattam, mulattattam, de nem mulattam, feledtettem, de nem feledtem, pálcát tördelnél felettem? azt választottam keresztül, amin épp most megyek keresztül, mert ezen keresztül érzem, hogy élek! 5. Megbántva érzem magam, hasznosnak és ártalmasnak, (ism.) Büszkének, mert erős vagyok, én indulnék, csak tudnám, vajon merre 6. Reszketek. Miért?! hisz nincs hideg, megbocsátanék, de nincs kinek, hát üsd a vasat, mondd, mire vársz? ha egy csöpp eszed is van, kihasználsz...7. (refr.) Késleltettem, nem múlattam, mulattattam, de nem mulattam, verítékembe fulladtam... azt választottam keresztül, amin épp most megyek keresztül, mert [akár hiszed, akár nem, te féreg] ezen keresztül érzem, hogy élek!
- Track Name: Önbecsülésed Megmaradásának Vésztartaléka
- (kif., ritk.): 1. Kár elsütnöd, ne fordítsd felém, tedd el inkább, hisz mindez haszontalan | lehet, hogy rajta sem maradnék, csak lógok a csipeszeiden. a vöröses köd közepén mást hívsz életre...2. (refr.) Csak várd, hogy fohászkodok, hogy hadd legyek újra önbecsülésed megmaradásának vésztartaléka! 3. Egy halovány gyertya a reszketőnek [vonalai a sarokban rendeződnek] szükség esetén ennyi is elég 4. És számol [számol] addig a napig, míg bele nem pusztulnak azok akik [akik] miatt virraszt és lámpásuk szegezi őt faltól falig 5. (refr.) és vár, és fohászkodik, hogy hadd legyen újra önbecsülésed megmaradásának vésztartaléka [de ne felejtsd el] 6. Elárultatott | elvékonyodott valaki más helyett, de egyszer feláll, átsüvölt önnön maga felett. Pár pofon után az emlékezetem túl gyakran kihagy - tegnap itt aludtál, ma meg azt sem tudom, hogy ki vagy 7. (ism.) kár elsütnöd, ne fordítsd felém, tedd el inkább, hisz mindez haszontalan |lehet, hogy rajta sem maradnék, csak lógok a csipeszeiden, a vöröses köd közepén mást hívsz életre | [te hívtál életre!]
- Track Name: Harc a Nagyúrral (részletek Ady Endre verséből)
-
Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
-
(Vad vágyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
„Add az aranyod, aranyod.”
„Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítnak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad.”
„Az én jachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár énreám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind énreám vár, énreám.”
„Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed.”
Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.
És összecsaptunk. Rengett a part,
Husába vájtam kezemet,
Téptem, cibáltam. Mindhiába.
Aranya csörgött. Nevetett.
Nem mehetek, nem mehetek.
Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr. - Track Name: Zsákutca
- (fn., gyak.): 1. egyre többen vagytok | de egyre kevesebbek, ez jut eszembe, [ha kinyitom a hűtőt, és csak hideget lelek benne]: kettőnk közül én vagyok az a fajta, aki a jég hátán is megélek, te meg seggre esel rajta 2. És ezt nem a düh mondatja velem, a velőmig hatoló ecetes harag, ami árva könnyek alatt dagadt és szivacsként szívta magába az eszem 3. igen ez jutott nekem, meg kell óvnom, ami maradt, látom a roppant hadat, ha kicsit is leeresztem a kezem 4. Semmim sincs, de mindenem megvan | üres tarisznyával kelek útra, rá se basszál [semmim sincs, de mindenem megvan...], majd megpróbálom újra [...megpróbálom újra] 5. ballagtál már összerogyva, mintha mindegy lenne? míg te elfordultál, nekem hinnem kellett benne 6. Rosszabb vagyok, más, mint mások: tériszonnyal is magasra mászok. Hosszabb, mint egy rossz álom, csak az én sztorim fut rossz szálon? Feltennék mindent egy lapra, de én máról élek a tegnapra | erőtlen kezeket bámulok, és szürkületkor csak elhalványulok.
- Track Name: Névtelenek Közt
-
(szókapcs.): 1. mert valami történt, és szörnyű kevesen temetik az arcuk a kezükbe hevesen. Rövidebben a nappalok, és hosszabb lesz az éjszakám.
2. hát megosztom veled, mielőtt feleslegesnek tartanám 3. (refr.) Ha a falakat végképp rogyni látom, megrakom rongyos hátizsákom [dühvel!] – e keserű lételemmel, és maradék óvó félelemmel [példámtól az ég óva intsen – múltam van, de jövőn nincsen]. Ha keresel még, és erre jársz, a névtelek közt megtalálsz. 4. fényt akarok! kit zavarok? szétszakadok | szétszed | miért maradok? nem haladok? mit faragok, én nem értem. 5. itt maradtam – itt ragadtam – elvakartam – így akartam én? 6. (refr.) Ha a falakat végképp rogyni látom, megrakom rongyos hátizsákom [dühvel!] – e keserű lételemmel, és maradék óvó félelemmel [elégedettnek kéne lennem, hisz van Isten! – de gyűlöl engem] a névtelek közt megtalálsz. - Track Name: Kövek II
- (fn., gyak.): 1. Íme a titkom: azért állnak hegyek a házam előtt, mert alászállok a völgybe néha, és szedem a köveket két marékra, hogy az, aki jobban csinálta volna, és netán még erre is vezet az útja, az ablakom felé jövet könnyebben vesse az első követ rám. 2. (refr.) Viharok gyűlnek a tér felett, de én nem választok térfelet, mert én tonnák alatt álltam lábra, és nem tervezek hosszú távra, (hisz) tartóhidakat égetek, és már csak abban reménykedek, hogy nem csak abban különbözök, hogy hangosabban bégetek, mint te! 3. Aki elhitte, hogy ez most más, mint 20 óra munka, 4 óra pihenés. 4. A fiak dolga az önfeláldozás 5. mindig is így volt – mindig is így lesz. Húzz egy falat, ha túl nagy falat. Húzz egy falat, húzd meg magad, mert: 6. . (refr.) Viharok gyűlnek a tér felett, de én nem választok térfelet, mert én tonnák alatt álltam lábra, és nem tervezek hosszú távra, (hisz) tartóhidakat égetek, és már csak abban reménykedek, hogy nem csak abban különbözök, hogy hangosabban üvöltözök. 7. beteljesületlenség – belterjes sületlenség – egy teljes üveg, tessék. 8. . (refr.) Viharok gyűlnek a tér felett, de én nem választok térfelet, mert én tonnák alatt álltam lábra, és nem tervezek hosszú távra, (hisz) tartóhidakat égetek, és már csak abban reménykedek, hogy nem csak abban különbözök, hogy hangosabban bégetek, mint te! [mindig, mindig hangosabban, mint te!]
- Track Name: A Szoba
- (fn., gyak.): 1. Láthatod: én itt elvagyok, épp egy önarcképet rajzolok, és tegnap úgy gondoltam, hogy ideje eljuttatnom hozzád | látod, az ott én vagyok, épp néhány ujjat markolok, amik karban folytatódnak, és vállban kapcsolódnak hozzám 3. Persze, hogy túléltem, nem is hagytak más választást a szerveim [a gépek]…de nem is ez a lényeg 4. rajta áll majd nagy betűkkel [kézzel írva] úgy ahogy kell: elég csak annyit tudnod, nem muszáj velem buknod. 4. Műveltem a kertem mindhiába (vakon írt sorok egy bibliába), és volt már nagy fám (kettő-három), hogy fájjon a lelked, épp azt várom (nekem is van, csak nem használom) 5. az elvarratlan szálak nem tartanak meg, hát függönyöket varrok belőlük, míg bírom cérnával. Közelednek [közelednek]. Emlékviharok. Mennydörgésük múlt-képeket villant a falra (percenként másikat), a tapéta alatt olyan tűzfalat tárva fel, ami a sötétséget se bírja el már 6. Kétség-szörnyek lakják a sarkot [amit nincsen fény, ami beragyog], már ébredeznek a homályban, és én még mindig gyenge vagyok, még felrémülök számtalanszor. 7. Szerettem nézni, ahogy alszol [szerettem nézni, ahogy alszol] 8. Egy biztos: hatalmas fát ültetek, és ott csüngök majd rajta. Lenkötélen hintázva | vagy felakasztva. Ha elhozod az időt, majd azt is kivágom, és dobok a tűzre, ha nagyon fázom. Szólj rám, mielőtt elhasználom! [szólj rám, mielőtt elhasználom] [nekem is van, csak nem használom] [nekem is volt - már nem használom]
